Lezajlott a hetedik SZUFLA 50, és a parkerdő ismét egy új arcát mutatta meg a versenyzőknek. A tavalyi jól futható terep és magas páratartalom után idén, a hathetes szárazság miatt igazi sivatagi hangulat volt és az útvonal közel felét vastag homok borította, ami nagy erőpróba elé állította a futókat.

Péntek este hatkor

a szokásos verseny előtti utolsó megbeszélésre mentem Piroskához. Hiába vertem az ajtót, a verseny helyszínére kellett volna mennem. Sebaj. Már minden szükséges kellék a helyszínen, a hölgyek pucolják a zöldségeket a paprikáskrumplihoz, a többiek a rajtcsomagot állítják össze.

Egy versenyző sátorral érkezett a helyszínre, de végül Piroskánál szállt meg.

Szépen összeállt minden, jöhet a pályajelölés. Környezetvédelmi spray-t, szalagot és faágakat használtunk. A 6,2 km-es kör utolsó egy km-ére ránk esteledett, de sikerült befejezni.

A verseny napján 4:30- kor ébresztő, irány a helyszín. Pályabejárás, egy utolsó kontroll, hogy minden a helyén van-e. Sajnos nem, a faágak egy részét áthelyezték, de minden más rendben volt. A helyszínen fél hét magasságában mindenki ezerrel tüsténkedik. Állítják a célkaput, a hangfalakat, főzés indul, megérkeznek a profi palacsintásütők is a szigethalmi polgármester, Fáki László vezetésével.

7:00, a nevezésnél a lányok felkészülten várják az érkező futókat. Minden jól pörög, gördülékeny. Szép lassan megérkezik minden 52 km-es induló és készülnek a rajtra.

7:50, Piroska üdvözli a futókat, egy rövid eligazítást tart, majd következhet a szokásos rajtnóta. Tavaly a Highway to hell-el (Út a pokolba) indított Szuflavéder, amellyel kicsit ráijesztett a futókra, de idén is gondolkodóba ejtette őket, a „Volt már jobb napom” című dallal. A rajtnóta végén következhetett a visszaszámlálás, és a lézerkard hangjára elrajtolt az 52 km-esek mezőnye… Szuflavéder még utánuk kiálltott: „A szufla legyen veletek!”

A rajtot követően Steib Peti az élre állt és nyomta. Az első körben kikiabált: „Hú, ez tényleg nagyon kemény!” Sokadszorra indul ezen a versenyen, de a homoktenger most őt is meglepte. Hodovánszki Csaba érkezett a második helyen az első körben, nagyon dinamikus mozgással, majd a harmadik, negyedik helyen Ispánki Zoli és Hajduska Balázs futottak. Aztán jönnek a lányok is, Magyari Zsuzsanna, Györgyi Katalin és Takács Klára sorrendben.

Hajduska Balázs a szokásosnál is óvatosabban kezdett, majd ellépett Zolitól, és két körrel később Csabit is beérte. Az ötödik körben kezdődtek a gondok. Kijött belőle minden, amit addig fogyasztott.

„Ha én egy versenyen hányok, akkor annak a versenynek számomra vége, nem tudom mi történt, talán több vizet kellett volna innom a magnéziumra, mindegy. Tovább mentem és csodálkoztam, mert a szervezetem a továbbiakban gond nélkül befogadta a frissítőket. Mintha mi sem történt volna, tudtam folytatni a versenyt.”

A hatodik körben a 6 perces előnnyel vezető Steib Peti drámája következett, egy komoly izomgörcsöt kapott, és az erdészháznál félórás ápolásra szorult. Balázs csak az utolsó körben tudta meg, hogy már ő vezet. Petya végül jobban lett, és ha botorkálva is, de végigcsinálta a versenyt, így is a 4. helyen ért célba.

Hajduska Balázs nyert, őt Ispánki Zoli követte, majd Hodovánszki Csaba ért be a harmadik helyen.

Ahhoz képest, hogy mennyit futottak, eléggé mosolygós társaság volt, amely a videon is jól látszik:

http://youtu.be/8XLHE_wLw4Q

Az első két körben szembementem a mezőnnyel kicsit drukkolni és fotózgatni, majd siettem vissza a központba, mert érkeztek a 10 órás rajtra a „rövid” távok résztvevői…

9:30: A központban már nagy a pörgés, és a futók már készülődnek.

9:40-kor indul a közös, 15 perces, zenés bemelegítés Timivel. Kb. 70-en csatlakoznak hozzá, és az eredmény garantált, a végére minden izom meg lett mozgatva. Következhet Piroska rövid köszöntője és némi információ a futóknak a pályáról, majd indulhat a rajtnóta, amelynek a végén ismét eldördül a lézerkard, és a 142 fő nekivág az erdőnek.

Az erdő bejáratához a 21 km-es távon futó Kedves Roland ért először. Nem futotta el, végig bírta az iramot, és fél perccel megjavította tavalyi saját pályacsúcsát 1:15:54-el. Ilyen pályaviszonyok mellett senki sem számított csúcsdöntésre, így ez óriási teljesítmény volt.

A 15 kilométeresek versenyében Klopfer Csaba 59:51-es eredménnyel, míg 8 km-en Ostoróczki Ferenc 31:42-vel állítottak fel pályarekordot.

11:30-ra elkészült a paprikás krumpli, és sülnek a palacsinták. A terv 400 db volt, de érkezett még alapanyag, így készült még 200 db. Csináltunk kajajegyet is, de nem volt rá szükség, jutott mindenkinek bőséggel…

A fotósunk 14 óra felé napszúrást kapott, így sajnos nem mindenkiről sikerült befutóképet készíteni, de reméljük mindenki megtalálta magát, akár egy pillanatra is a videokon és a képeken.

Nagy élmény számunkra, hogy örömet okozhatunk nektek a versenyünkkel és már lassan már ocsúdunk az álomból és várunk benneteket jövőre is, amikor is reméljük újra más arca lesz az erdőnek

A SZUFLA csapata