Tisztelet a hősöknek egyéni és váltó futás Ráckeve. Egy héttel a Spar után már eleve úgy indultam el , hogy egy hosszú hétvégi futásnak jó lesz a verseny. Egész héten 5 percen belüli átlagokat futottam így teljes nyugalommal indultam el Ráckevére. A Hév vonal felújítása miatt nem egyszerű eljutni erre a vidékre így időben elindítottam magam. Viszont a vonat csak Tökölig közlekedett és ott várnom kellett 30 percet. Akkor találkoztam Stark Atival így beszélgetés közben gyorsan leketyegett az idő. Egy megállót sikerült megtenni hévvel , mert Szigetcsépen át kellett szállni buszra. Évek óta csinálják a vonalat egyszer biztos el lehet majd jutni egy járművel A-ból B-be. Petivel átöltöztünk , leadtuk a csomagunkat és a kellemes cidriben vártuk a rajtot. A pálya új volt , mert ugye ez a verseny eddig mindig Tökölön volt. Először a félmaratonosok indultak , majd rá két percre a 30,6 kilcsisek. A kör 1800 – as volt kellemesen kacskaringós és benne volt oda – vissza úgy 160 méternyi kellemesen saras , múrvás szakasz. 30 kilcsin eleve kevesen voltunk és a rajt után 3 fiú fokozatosan távolodott tőlem. Gondoltam nem töröm össze magam és megfutom a saját kis tempóm. A levegő elegz párás volt így izzadtam rendesen. Két kör után változott az útvonal , mert a híddal történt valami és a kör cca 150 méterrel hosszabb lett. Mondjuk ennek örültem , mert a saras rész után még arra is kellett figyelnem a hídnál magasra emeljen az első lábam nehogy meghasaltasson . Csúnya látvány lett volna egy kifeküdt Breki a fahídon. A körök szép lassan azért lepörögtek. A vége előtt pár körrel megelőzött egy magas fiú. El is könyveltem magamban , hogy vissza csúsztam az 5. helyre. Néztem a hátát esz felmerült bennem a gondolat , vissza kéne előzni. Szívtam magam utána , de amikor közelebb küzdöttem magam beleerősített és el kezdett távolodni. Ezt játszottunk az uccsó 3 körben. Amikor beértem gratuláltam neki és akkor derült ki a számomra hogy ő olyan információ birtokában volt amit én nem tudtam , mert ugye nem figyelem ki hol tart. Szóval a 3. helyért meccseltünk és mondta is jól megdolgiutattam az utolsó 3 körben. Összességében egy kellemest lötyikéztem és még egy díjazott helyezésért is versenyben voltam. Szeretem Tököli Ati versenyét mert szinte a Szufla kistestvére. Családias hangulatú , mókás kis verseny amiből a mókás részt sajna kikapcsolta az esős , szeles , hűvös időjárás. Ettől függetlenül jól éreztem magam és találkoztam több csapattárssal is szóval a Szufla bennünk volt. Köszönet Bazsó Erzsiéknek a szuper fotókért és Tököli Atinak , hogy minden nehézség ellenére a verseny megrendezésére került. Remélem jövőre a régi környezetben , jobb időjárással ujraz megjergethetjük egymastz az aszfalton.